Halálos influenzavírust küldtek el világszerte

Egy tesztkészletben véletlenül kikerült az 1957-es ázsiai influenzajárványt okozó vírus az Egyesült Államok egyik laboratóriumából, eljutva a világ számos pontjára.

 
A felismerés hatására a tudósok azonnal megkezdték a készletek megsemmisítését, azonban máris aggályok merültek fel a vírus megszökését illetően, mivel egy kanadai laborban egy a tesztkészleten kívüli mintában is megtalálták a szóban forgó kórokozót.

Az influenza tesztkészleteket közel 3700 laboratóriumba juttatta el 2004 októbere és 2005 februárja között az Amerikai Patológiai Főiskola (CAP), melynek fő célkitűzése a kórtani laboratóriumok pontosságának elősegítése, azáltal hogy különböző azonosítatlan kórokozókat küldenek azonosítás céljából. A CAP készletek - melyeket egy alvállalkozó, a Cincinatti központú Meridian Bioscience magán tulajdonban lévő cég állít össze - a legtöbb megfázásos megbetegedéshez köthető influenza A vírus egy bizonyos törzsét tartalmazta. Azonban ahelyett, hogy a jelenleg keringő több száz influenza A vírus közül választottak volna egyet, a cég az 1957-es járványt előidéző törzsből küldött példányokat.

Ez azért is volt felelőtlen lépés, mivel az országos járványokat okozó törzsek körforgásban vannak, melyekből az újak hajlamosak kitúrni a régieket. A valaha feljegyzett leghalálosabb influenzajárványt - ami 1918-ban zajlott le - egy H1 típusú influenza A vírus okozta, ami egy felszíni proteinjéről, a haemagglutininről kapta a H jelölést. 1918 után a H1 vírus közönséges influenzává alakult és bekerült a körforgásba.

Az 1957-es járvány Kínából kiindulva vált világméretűvé, a becslések szerint legalább kétmillió halálos áldozatot követelve. Az emberi H1 és egy madárinfluenza-vírus keverékéből jött létre, ami egy újabb felszíni proteint szállított, a H2-t. Mivel az emberek korábban még soha nem találkoztak a H2 proteinnel, így nincs meg a szükséges immunitásuk, ezért sokkal halálosabb volt, mint az akkori H1-törzsek.

1957 után a H1 influenza összes nyoma eltűnt az emberekből, azokat felváltották a H2 törzsek. Hasonló folyamat ment végbe 1968-ban, amikor egy újabb hibrid vírus tűnt fel, ismét csak Kínából, egy újabb haemagglutinint hordozva, a H3-mat. Ez váltotta ki a hong-kongi influenzajárványt, ami megközelítőleg egymillió ember halálát okozta. Azonban 1968 után az influenza eltűnt, így aki ezután született, annak nincs immunitása a H2-re, így bármelyik vírus, ami a teszt készletekből kiszabadul ugyanolyan veszélyes lehet, mint az 1957-es ázsiai influenza.


Hasonló eset már sajnos előfordult 1977-ben, amikor egy 1950-ben már izolált H1 influenza hirtelen felbukkanása okozott gondokat Oroszországban, azonban ez a törzs sokkal szelídebb volt, mint az 1918-as elődje. Sajnos azonban az 1957-es H2 fajtája leghalálosabb változata.

A CAP készletekből jutott Ázsiába, közel-keleti és dél-afrikai laboratóriumokba is, akárcsak Európába és Észak-Amerikába. A készletek létrehozóinak tudniuk kellett mit tartalmaznak, ha ki akarták értékelni az eredményeket. Amikor a Kanadai Nemzeti Mikrobiológiai Laboratórium március 26-án beazonosította a törzset, azonnal riasztotta az Egyesült Államok Járványügyi Központját és a WHO-t. Ami aggasztó a dologban, hogy a vírust egy, a tesztkészlettől független mintában találták meg, ami arra enged következtetni, hogy a feltehetően halálos kórokozó már elszabadult a laboratóriumon belül.

A teszt készleteket nem kezelik olyan magas szintű óvintézkedésekkel, mivel általában nem tartalmaznak különlegesen veszélyes vírusokat. Amennyiben a laboratórium egyik munkatársa elkapta az ázsiai influenzát az máris kikerült a külvilágba. Azonban eddig még nem volt jele, hogy a vírus megfertőzött volna valakit, nyilatkozott Klaus Stöhr, a WHO vezető influenza tudósa, hozzátéve, hogy a mostani influenzás időszakban nem biztos, hogy azonnal lelepleződik egy ilyen vírus.